VVegyenszkij temető Moszkva
@ Tóth Szergej Kirill fotói
Vvegyenszkij temető (or. Введенское), másnéven Német– (or. Немецкое), ill. a gyakran használt megnevezéssel a Másfelekezetűek temetője (or. Иноверческое).
Miután 1771-ben a moszkvai pestis járvány alatt a Szenátus megtiltotta a város területén a temetéseket és új temetőket nyitott a város határában, a moszkvai temetők többsége fokozatosan felszámolódott. A legtöbb régi temető a szovjet korszakban semmisült meg, amikor a bolsevikok bezáratták, / átalakították / különböző célokra kisajátították a kolostorokat (a 20-as/30-as években), ill. amikor a városban nagyszabású építkezések kezdődtek (a 30/40-es években) és új lakónegyedek jöttek létre. Néhány híresség ekkor kerül át sok más temető mellett pl. a vvegyenszkojeba.
Identikus, eredeti temetkezési helyekkel napjainkig megmaradt temető alig fellelhető. Ezek közül az egyik kultúrtörténeti jelentőségű, a forradalomig kizárólag más hitűeket (keresztényeket, de nem ortodoxokat) befogadó temető, az orosz Père-Lachaise-nek nevezett Vvegyenszkij.
A Vvegyenszkij temetőben található I. Péter híres szabadkőműves kortársainak, Patrick Leopold Gordon of Auchleuchriesnek és Franz Jakob Lefortnak (or. Лефорт, Франц Яковлевич) a sírköve. Megjegyezzük, hogy nagy valószínűséggel csak Gordon nyugszik a kő alatt (vagy még ő sem), ugyanis Lefort sírjáról az utolsó forrásértékű információt Karamzinnál találjuk 1817-ből, a Feljegyzés a moszkvai nevezetességekről című írásában: „Nagy Péter barátja, Lefort egy moszkvai protestáns templomban van eltemetve; de sajnos nem ismerjük a koporsóját.” «Старое кладбище иноземцев было в Марьиной роще, там, как вероятно, лежит славный путешественник Тавернье, умерший в Москве. Друг Петра Великого, Лефорт, погребен в московской Протестантской церкви; но мы, к сожалению, не знаем его гроба.» (lásd Karamzin 1817). A lefortói református templom, melybe magát Gordont temették el, az 1812-es francia megszállás alatt semmisült meg, ahogy a negyed nagy része is akkor vált a napóleoni háború áldozatául (lásd: Tünettan és identitás. Szemiotikaközeli albumkönyv. Szeged: AJ Téka Kiadó, 2022. 121–124. oldalakat).
