LETÖLTHETŐ PUBLICISZTIKA

Tóth Szergej: A GULag nyelve. Egy kalózkiadás kapcsán. In: ÚJ TÜKÖR. 1998. 43: 18-19. LÁSD itt

A gulág-argótól az ötemeletes tudásházig. Tóth Szergej válaszol Balázs Gézának. In: Édes anyanyelvünk, 2015. (37. évf.) 5. sz. 13. old. LÁSD itt

Panek Sándor: Nyelvi hamisítások és játszmák. Tóth Szergej a hatalom szótáráról – nyelvészszemmel. In: 2000. 04. 01. 7. LÁSD itt

Varga Györgyi: Tanítani egy életen át. Beszélgetés dr. Tóth Szergej tanár úrral. In: Tű magazin. 2003. október. LÁSD itt

Tóth Szergej: Hontalanok birodalma. In: Délmagyarország, 1991. szeptember 3. LÁSD itt

Tóth Szergej: Hol két ukrán, ott három párt, In: Délmagyarország, 1991. szeptember 5. LÁSD itt

Tóth Szergej: A keresztapa megsértődik. In: Délmagyarország, 1991. szeptember 7. LÁSD itt

Tóth Szergej: Felbőgnek a rockerek motorjai. In: Délmagyarország, 1991. szeptember 10. LÁSD itt

Tóth Szergej: “Én csak így megyek”. In: Délmagyarország, 1991. szeptember 12. LÁSD itt

Tóth Szergej: A szakítópróba szótárából. In: Délmagyarország  melléklete. 1991. szeptember 12. (Társszerző: Kovács András) LÁSD itt

Tóth Szergej: “Ha kell, felrobbantanak még egy reaktort”. Délmagyarország, 1991. augusztus 31. (Társszerző: Kovács András.) LÁSD itt

Tóth Szergej: Kint sem jobb, mint bent. Délmagyarország, 1991. szeptember 7. LÁSD itt

Tóth Szergej: Pétervári mítoszok. Délmagyarország, 1991. szeptember 27. LÁSD itt

Tóth Szergej: KGB-varia. Délmagyarország, 1991. október 14. LÁSD itt

Tóth Szergej: Anarchiából monarchiába? Délmagyarország, 1991. november 6. LÁSD itt

Tóth Szergej: A Krím elrablása. Délmagyarország, 1992. június 11. LÁSD itt

Tóth Szergej: Keleten a helyzet változatlan. Délmagyarország, 1993. március 30. LÁSD itt

Tóth Szergej: A nyelvi teremtés világai:“Kezdetben vala az Ige”. Délmagyarország, 1993. június 23. LÁSD itt

Tóth Szergej: A nyelvi teremtés világai: Agndzsadzori, a prst és a színtiszta oiaio. Délmagyarország, 1993. június 26. 14. LÁSD itt

Tóth Szergej: Ízekre szedik a Molotov-Ribbentrop paktumot. Délvilág, 1990. április 5. LÁSD itt

Tóth Szergej: Hétszáz katonára egy tábornok. Délvilág, 1990. május 9. LÁSD itt

Tóth Szergej: Birodalmi jelszótár. Délvilág, 1990. június 26. LÁSD itt

Tóth Szergej: Bomló birodalom – osztódó hadseregek. Szegedi Napló, 1991. április 13. LÁSD itt

Tóth Szergej: Kaszparov eladná a Kurili-szigeteket. Külpolitikai kudarcok és manő­ve­rek a Szovjetunióban. Szegedi Napló, 1991. május 16. LÁSD itt

 Tóth Szergej: Milliók egy miatt. CsmH. 1989/46.

A Szovjetunió – a működés módszertana (Kovács András, Tóth Szergej)

Tóth Szergej: Ukrajna egészen más. Délmagyarország, 1991. augusztus 21. (Társ­szer­ző: Kovács András.) LÁSD itt

A Szovjetunió – a működés módszertana 1… és vannak még egyenlőbbek. LÁSD itt

A Szovjetunió – a működés módszertana 3: Vendégelhárítás felső fokon. LÁSD itt

A Szovjetunió – a működés módszertana 5: Automata ország. LÁSD itt

A Szovjetunió – a működés módszertana 7: Harmadik utas a kanna. LÁSD ITT

A Szovjetunió – a működés módszertana 9: Sorompótól sorompóig. LÁSD ITT

FORDÍTÁSOK/INTERJÚK:

Tóth Szergej: Lev Razgon: A GULag arcképcsarnokából. A lovak pártfogója. CsmH. 1989. augusztus 24., augusztus 25. LÁSD ITT

Tóth Szergej: Lev Razgon: A rettegett kápó. CsmH.1989. augusztus 26. LÁSD ITT

Tóth Szergej: Lev Razgon: A termelés kiemelkedő szervezője. CsmH.1989. augusz­tus 28. LÁSD ITT

Tóth Szergej: Amíg nem lesz bátorságuk, kolbászuk sem lesz. Szegedi Napló, 1991. má­jus 22. LÁSD ITT

Tóth Szergej: Elemeire hullik a szovjet birodalom. Szláv végóra. Délvilág, 1990. március 15. LÁSD ITT

BÚCSÚZÁS

Zánthó Róbert (1933-2000) emlékére. Tóth Szergej és Földes Csaba. Megjelent: Modern Nyelvoktatás. LÁSD ITT

Tóth Szergej megemlékezése Petőfi S. Jánosról. Elhangzott Budapesten a Nyelvtudományi Intézetben 2013. március 5-én, amikor a pályatársak és a tanítványok vettek búcsút Petőfi S. János egyetemi tanártól, a magyar és nemzetközi nyelvtudomány és szemiotika jelentős személyiségétől, az MTA külső tagjától, a Nyelvtudományi Intézet Külső Tanácsadó Testületének tagjától. LÁSD ITT

EGYEBEK

Baka István: Ki ölte meg Puskint?